“Vágni mindenki tud.”
Mikor szóba kerül a foglalkozásom, számtalanszor hallottam már, ezt a mondatot.
Igen, mindenki “tud vágni”, mint ahogy írni is tud mindenki. Akkor mindenki író, netalán költő?
Van, aki rosszul központozva, rettenetes helyesírással, alanyt, állítmányt kihagyva, elgépeléssel veti papírra a mondanivalóját, amit aztán ember legyen a talpán, aki értelmezni tud.
Ez a helyzet a vágással is. Valóban tud mindenki vágni, de itt is megvannak a megfelelői ezeknek a hibáknak, nem akarok messzire menni, de legyen az akár az FPS (egy másodperc alatt hány képkockát használunk). Magyarországon tévében a 25 fps az elfogadott (mozifilm 24 fps), és nem egyszer kaptam már reklámügynökségtől 30 fps-ben animációt, aminek már az After Effectsben projektje is rossz volt. És ez csak a technikai része. A történetmesélési művészi részt nem is említeném most.
Aztán jönnek a “Premiere-en vágsz? Azon én is tudok!” és a “Premiere-en csak az amatőrök vágnak.” kijelentések.
Én felvállalom, szeretem a Premiere-t. Természetesen tudok Aviden is vágni, ha a projekt megkívánja, akkor arra fizetek elő. De a saját stúdiómban a Premiere-t használom elsősorban, mivel jó ütemben halad a korral, megfelelő géppel nagyon gyorsan lehet rajta dolgozni, és nem kell minden egyes hibaüzenet után órákat kutatni a neten a fórumokat, hogy vajon mi baja lehet a szoftvernek.
Az írók ugyanúgy Word-öt használnak, mint Te, nem? Nem az tesz valakit íróvá, vagy vágóvá, hogy milyen szoftvert használ, hanem a történetmesélési stílusa.
Ugyanúgy, mint egy írónál, aki körmönfont leíró szavakkal tűzdeli telis-tele a regényét, a vágónak is vannak történetmesélési eszközei, amivel kitűnik a tömegből. Egy példát hoznék most csak fel, mikor a Megszállottakat vágtam, és egy szerelmi vallomás, majd romantikus jelenet következett, de képileg elég egyszerűen volt felvéve (8:58-12:23). Keretes történetmesélési elvet használtam, hogy a jelenet elejére vágtam a végét, és így párhuzamosan vágtam a két idősíkot, mígnem a jelenet végére érve jutottunk el oda, ami a kezdő snitt volt. (A filmet a cikk alján nézheted meg.)
És ott van még a rutin is, hogy egy tévéfilmet képes megvágni egy vágó egy hét alatt.
És akkor jönnek a “Te vágod be a filmek közé a reklámokat?” típusú kérdések. Nem, nem én vágom be.
Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy működik a reklámok bevágása. Ha tévébe vágok sorozatot, akkor valóban szegmensekre osztjuk az adást, megjelölve, hogy hova szánjuk a reklámblokkokat. Egy kereskedelmi tévén egy egyórás adásnak 2 reklámblokkja van és a tényleges adáshossz 45-48 perc szokott lenni.
Illetve szoktam reklámot is vágni. De hogy milyen folyamattal kerülnek ezek a helyükre a kereskedelmi csatornákon, fogalmam sincs, mivel nem dolgoztam még közvetlenül tévécsatornának. Nem is vagyok biztos benne, hogy a munkakör helyes megnevezése a vágó.